Óriástölgyek alatt
halad el az utam
nem szállok buszra,
bár ezer dolgom lenne…
itt bokáig ér az avar
újra gyerekként
gázolok benne,
s ahogy haladok,
léptem szelet kavar,
a levélszőnyeg
zizzenő könnyedséggel
huppan arrébb...
Csend és áldott
nyugalom honol,
szellőztetem
zsongó fejem –
nyűgök, gondok,
hagyjatok engem,
áhítom a békét…
Felfelé tekintek…
a lombkoronák már
nem takarják el –
a szikár ágak között,
magasan az erdő fölött
biztatón tekint rám
a kék őszi ég.
Elképesztően gyönyörű ez a kép. Jószayt pedig mindig öröm olvasni.
VálaszTörlésA kép? Elég egy őszi szökőkút vizébe pillantani, és íme.:-)
VálaszTörlésJószayt én is szeretem.
Amúgy meg Trendo is eszembe juttata az őszi, kék eget, amiből ma semmit nem láttam. Szürke volt, és eső hullott belőle.De így is jó volt.
Szeptemberi ég, utoljára
VálaszTörlésÓ, a giccses versek és dalok!
Harsognak mindenütt,
míg fagylaltod nyalod…
Rágógumi ízű
ócska slágerek
untig magasztalják
a nyári kék eget!
Holott az igazi égi kék
ősszel mutatja meg magát;
mikor nem jelez reklámot a gong,
a lármás rádió nem zajong,
méla csendben sárgul a fű,
toboz hull, pereg a fenyőtű
s a rád boruló lazúr égbolt
sugároz csodás harmóniát;
dacos szíved is megbékül végre,
mikor kékülő ajakkal, utoljára
felnézel a szeptemberi égre.
Trendo! :-)
VálaszTörlésEgy ilyen gyönyörű, őszi hangulatot árasztó vershez illene valami ékeset szólani. Talán, ha erőlködnék egy kicsit csendes mélaságomban, tán akkor kinyöghetnék egy ide illő, szép hasonlattal díszített fél sorocskát.... Nézd el nékem!
VálaszTörlésTe csendes méla vagy? Mi történt? Nem így szoktalak meg!
VálaszTörlésElnézek neked mindent afeletti örömömben, ha körömölsz nálam egy kicsit.
Minden jót Neked!
Most hol van a főtanyád?
Egyik tanyádra Pipitér már be is nézett...
VálaszTörlés