Kinyitottam az ablakot, hogy friss levegő jöjjön be.
Megpörgettem a kristálygömböm, szivárványos pöttyök futottak végig a falamon. Felső szomszéd ereszéről márciusi hólé is csillogott, ahogy cseppenként lassan fogyott és egyre fogyott a víz a gratvitációnak engedelmeskedve.
És akkor megszólalt egy madár is...
Babits Mihály: Ősz és tavasz között
“…olvad a hó, tavasz akar lenni.
Mit tudom én, mi szeretnék lenni!
Pehely vagyok, olvadok a hóval,
mely elfoly mint könny, elszáll mint sóhaj.
Mire a madarak visszatérnek,
szikkad a föld, híre sincs a télnek…”
Szia Évike! Örülök, hogy elért Téged is a tavaszváró áhított hangulat. Már nagyon vágyik erre, fű, fa, virág, s állati, emberi lények egyaránt. Ma meg volt, munek meg kellett lennie. Jól vagyok. Puszika!
VálaszTörlésSzia! Örülök, hogy túl vagy rajta. Majd biztosan írsz róla. Azt hittem benn is kell maradnod a kórházban, de ezek szerint nem. Vagy bevittél egy laptopot?
VálaszTörlésGyógyulást kívánok!