M.-nak vannak eltemetve rokonai Sopronban.
Tegnap elmentünk a Szent Mihály temetőbe egy sírt megkeresni, de végül nem találtuk meg. A temető nagy, és a sír helyét csak nagyjából mondták el egyszer neki.
Én nem leszek lehangolt a temetőben és akkor sem, ha már eljövök onnan.
Míg ott vagyok egy kicsit művészetnek és egy kicsit történelemnek is tekintem a helyet. Persze, ilyen szándékkal kell odamenni, és úgy is sétálni ott.
Az enyéimhez nem tudtam most elmenni, mert egy másik temetőben vannak eltemetve.
Sok olyan sír van, melyekben Trianon előtt születettek, sőt még 1920 előtt elhunytak nyugszanak. Ezeket a sírokat nevezem én "történelemnek" is.
Ha lehet azt mondani ( már pedig lehet!), hogy ezek a sírok szépek, akkor bátran kijelenthetem, hogy azok.
Kevés síron ugyan, de még karácsonyra vitt koszorúk vagy kis karácsonyfák is voltak.
Az egyiken egy kis sárga gömb fénylett, azt vettem észre legelőször, és közelebb is mentem hozzá, hogy jobban megnézzem. Nem tudom, hogy miért volt annyira feltűnő számomra, pedig tényleg csak egy nagyon kicsi dísz volt.
A galamb megvárta, míg odaérek hozzá, hogy lefényképezzem. Azt gondoltam, hogy majd közben elszáll, de csak türelmesen nézegett ide-oda, és még azután is ott maradt, hogy én eljöttem onnan.
"Nem, nem tűntem el.
Ne halott emberként gondolj rám!
Csak nézz az égre fel,
Felvettem csillagruhám."
(Gyenge Ildikó: Nem haltam meg - részlet)
Szép fotók, mint mindig. És igen, lehet egy sír szép. Még ha fáj is. Sokszor mondják azt is: szép temetése volt. Fiatalon ezen nagyon kiakadtam! Aztán megértettem, nem mindegy, milyen a búcsú.
VálaszTörlésA temetőbe gyerekként sokat jártam, szombat délutánonként nagymamám a reggeli vett piaci virágokat kiküldte velem, talán már fáradt volt addigra (nyugdíj mellett is tanított egész héten), vagy érezte rajtam, hogy szívesen teszem meg az utat. Mikor nagypapám elment, még iskolás se voltam. A nagy pécsi köztemetőt a mai napig szeretem. Pedig nagyapával már drága unokatestvérem és anyukám is ott pihen. Nem szoktam szomorú lenni én se. A bánat nem a temetőhöz kötődik, hanem a szeretteim hiányához. Ami mélyen van, benn, váratlanul tör néha felszínre, ami sosem a temetőbe járáshoz kapcsolódik. Én nem is szeretnék síremléket magam után, de ez hosszú történet, Meg hát nem is rajtam múlik majd 😂
Az a galamb tudta, hogy nem őt akartad elhessegetni, és szép türelmesen várta a kattintást. A sárga dísz olyan meghitt ott!
rhumel
Sokszor használják egy temetésre a szép szót, inkább mint a méltót, vagy elhunythoz illőt.
TörlésÉn is mentem a temetőbe a nagymamámmal, de főleg késő délután, és a virágokat locsolni.
Nagy nagymamám a történeteket mesélt azokról, akiről tudott, és mikor a legközelebb ahhoz a sírhoz értünk, én már emlékeztem ezekre.
Én még mindig halogatom az urnás helyem megvételét, pedig a telefonszám itt van előttem még mindig, ahol elkezdhetném az egész elintézését. Nem magam sajnálom, hanem mert az ügyintézéseket macerásnak tartom, és nehezen is járok, ha menni is kell valahova majd.
A temető persze szomorú is, de én is más szemmel járok már ott. Mindenhol van valami szép is, ha észrevesszük.
M. a sírt kereste, én nem tudtam bemenni vele a rollátorommal a keskeny utakra, és a szélesebbeken menve, kerestem azt, ami érdekelt.
Mikor M. visszajött hozzám, lefordítottam neki néhány a sírkövekre vésett búcsúüzenetet.
Még jutott egy fordítás a temető előtti virágboltnál is. A tulajdonos nevéről kapta bizonyára a nevét: Hajnalka. Elmondtam neki, hogy angolul "dawn", és ez a becézett alakja a szónak. Tetszett neki, még nem hallott ilyen nevet.
I visit cemeteries quite often, one in particular, which is old and full of mature trees. It is great for a bird watcher. The birds are used to humans coming and going and are less skittish than in other locations. Large, old trees are great roosts for owls in winter. And the residents don’t bother anyone!
VálaszTörlésA temetők irodajában (?) kell legyen kimutatas a sirokról. Annak alapján meg is lehwt talalni!
VálaszTörlésTőlem pár lépésre van az a temető, ahol a város híres szülöttei (írók, festők, szobrászok), a francia forradalom jónéhány áldozata, 2 világháború halottai is vannak eltemetve. S jónéhány "névtelen", akik csak családjuk számára nem az. 1792-ben avatták fel. ("kis Père Lachaise"-nek is nevezik), s többek között G. is ott talált végső nyugalomra... Én sem szomorúan járok arra (20 év!), hiszen az élők számára szól az emlékezés...
VálaszTörlésNo és persze a szép képek, különös tekintettel a megható Krisztus-domborműre!...
VálaszTörlés