A csípős hidegben kimozdultam a falak közül kicsit megtaposni azt a kevés havat, ami nálunk van.
Néztem, hogy máshol milyen sok esett, de mi megbecsülve azt, ami nekünk jutott, ki is választottunk egy hosszú és egyenes utat a sétára, hogy ne kelljen azon gondolkoznunk közben, hogy merre is legyen az irány.
Láttunk sok az útra is hajló nád virágzatot, a nádak közül előbukkanó kis kápolnát és behavazott, tétlenségre ítélt csónakokat.
Lehajoltam, hogy száraz faleveleket fényképezzek, mert mit meg nem tesz az ember néha fájós derékkal is.
Itt-ott a gyenge napfénytől is fénylett az aszfalt, és beleveszett az út vége a nagy semmibe, mi pedig mentünk annak a nagy semminek az irányába.
M. gyakran fújt orrot, én is elég sűrűn, és mivel tudtam, hogy majd a nagy hidegben kell a zsebkendő, tele is pakoltam velük még itthon a zsebem.
Közben balra egy fatákolmány valamiknek a megfigyelésére, majd jobbra a legközelebbi falu templomának tornya is látszott már, és jött a zoom, hogy legalább úgy közelebb legyen.
Én hamarosan vörösre fagyott és megdermedt kezekkel beszálltam a közeli parkolóban az autóba. Kesztyű a zsebemben, de nem lehetett volna benne kattintgatni, így inkább hagytam, hogy az ujjaim fagyosan bénára zsibbadjanak.
A hazafelé vezető úton pedig mondogattam M.-nak, hogy milyen jó volt minden, és valóban így gondoltam, de közben a radiátoraim is eszembe jutottak.
A fatákolmány ún. magasles, onnan lesik a vadat a vadászok. Nálunk sok hó esett. Nem örül neki a nyári gumim, egyelőre az autózás felfüggesztve. Bajancsom talpa téli gumis lehet, mert nem csúsztam el vele. : )
VálaszTörlésKedves Mick, csak sejtettem, hogy a vadászok használják, de nem mertem leírni, mert ha mégis valami más, akkor szégyenben maradok. Nem mintha a tudatlanságot nem szégyenként élnénk meg.:) Okosabbtól viszont elfogadni a tudást jó dolog, és köszönöm is!
TörlésFigyelem a neten és a blogokban a hóhelyzetről a híreket és nézem a képeket is. Én elhoztam ide, amiket kattintgattam, és nem tudom, hogy más irigyli-e azt, hogy Sopron környékén csak ennyi esett, vagy egy kicsit örül is annak, hogy náluk nagyobb és szebb hóban gyönyörködhet.
Jó az a téli gumis bakancsod, és jó volt olvasni, hogy meg is védett az eleséstől. Így legyen továbbra is!
A winter walk is invigorating and challenging. We do it regularly and enjoy it immensely. Part of the pleasure is to return home for a bowl of hot, steaming, homemade soup. What a great reward!
VálaszTörlésIt was time to go out into the cold winter for a walk, because I had been indoors a lot.
TörlésI love winter and this kind of weather, and for us the reward was hot coffee with some pastries.
Hangulatosak, szépek a képeid, s az egyik mondatod végéről rögtön eszembe jutott : "mi pedig mentünk annak a nagy semminek az irányába"... Hát mi más lenne ez, mint életünk útja...
VálaszTörlésÍrthattam volna azt is, hogy haladtunk "életünk útján", a mi tegnapi havas utunk azonban túl egyenes volt, és nem voltak benne kitérők se jobbra, se balra, semmi olyan, amit az élet ad.
TörlésMégsem volt unalmas, mert mindkét oldalon volt látnivaló, és a sűrű nád és a fák oltalmat is adtak.
Az, hogy fénylett is néhol az út, pedig olyan kis ráadás volt, amit az élettől is elvárunk.
De jó hogy kimozdultatok, én bizony lusta voltam a héten.... Pedig két délelőtt is szépen sütött a nap, lesétálhattam volna a vízpartra. A tavaly januári fotókkal jó lett volna összehasonlítani a mostaniakat. Csak a jégtől, elcsúszástól féltem (a lustaságon kívül😉) 18-ban december közepén úgy "esett", hogy elestem, kartörés, két helyen, gipszben telt a karácsony. Azóta úgy lépkedek télen (ha havas az út), mintha tojásokon járnék.
VálaszTörlésAzért remélem lemerészkedek és kattintok párat. Ahogy írod, kesztyűs kézzel nem megy, az évvégi kiránduláson emiatt keveset fotóztam, annyira hideg volt.
Az a második fotód, a nádon átsütő fényekkel csodálatos!
rhumel
Egész héten nem mozdultam ki én sem, pedig vonzott volna a kinti tél, de nem akartam felöltözni. Inkább leszedtem a fám, és az idő nagy részét bent a számítógép előtt is töltöttem.
TörlésItt nem tudom, hogy jeges volt -e az út és a járda, nem kellett sehova sem mennem, volt mindenem itthon, ez is volt az egyik oka annak, hogy nem mozdultam ki.
M. szombaton reggel eljött, elmentünk autóval addig, ahol ezt a sétát megtehettük, mert a lakótelepi utcákon nem is lett volna kedvem hozzá.
Ma is voltunk a városban, alig bírtam elviselni a hideg szelet ( mintha késsel vágtak volna), és újra lefagytak az ujjaim.
Rossz lehetett gipszben töltened a karácsonyt és megértelek, hogy óvatos vagy. Én még hóban vagy jégen nem estem el, de így sem lépkedem bátran.
A tegnapi alig napsütésben is szép volt a fény, látszik a nádon és a fénylő úton is.
Kedves Éva, gyönyörű a téli táj, a képeid :). Ha az utak nem lennének havasak, csúszósak egész télre kívánnám, de sajnos az utak katasztrófák ilyenkor, kocsival és gyalog is. Mivel a jobb térdem kopás miatt fájogatni szokott és nem annyira biztosan tartó, így nem igazán merek kimenni ha csúszik, havas az út, egy esés ha ráesnék nem esne jól :). Egyszer kaptam valakitől egy cipőre rakható hegyes kis kiálló izékkel teli talpat, de sajnos nem tudom, hogy hová tettem. Ilyesmi: https://unizdrav.hu/termek/1378/csuszasgatlo-cipore-magic-2-db
VálaszTörlésÍgy marad a kocsiig kitipegés, a boltok parkolójában való tipegés és a lehető legkevesebb kimozdulás. A madarakat etetem és azt jó nézni az ablakból, olyan édesek, a verebek beleülnek többen és nyugodtan eszegetnek, a cinkék egyenként lereppennek, kikapnak egy magot és el is repülnek.
Szép napokat kívánok! Betty
Évek óta nem volt szinte hó, ennyi böjt után kellett is már valami. A lakótelep utcáin én sem mentem sehova, kedvem sem volt, és nem is kellett mennem.
TörlésTegnap ezen a hosszú havas úton elég könnyű volt járni, nem csúszott, és néhol hó sem volt rajta. Mentünk ameddig bírtuk, aztán a vissza felé vezető úton is természetesen végig kellett újra menni az autóig. Már nem is tudtunk volna többet sétálni, mert nagyon hideg volt.
A madarakat nem etetem, valamikor csináltam, de azóta kivágták a ház előtti tuját, ahova tettem nekik a magokat és az almát csipegetni. Akkor abbahagytam, és azóta áll is az egész dolog. Pedig jó őket nézegetni, tetszett, hogy írtál róluk, éreztem olvasáskor, hogy milyen alapos a megfigyelésed.
Én is szép napokat kívánok és főleg baleset menteseket!
A madáretetés .... ez egy nagy hiányom. A régi házunkban számtalan hely volt, ahova magot tettünk, kisebbek és olyan "gombócok", amiket a fenyőkről, tujáról lógattunk le, úgy, hogy a szomszéd macskák ne érhessék el a -főleg cinke- csipegető madarakat., meg volt egy nagyon nagy, fedett etető, (étteremnek hívtuk), amire pont a szobánk ablakából láttunk rá, a függöny mögül figyelgettem, jöttek a cinkék, verebek, néha a meggyvágó, pintyek. A galambok a kihullott magokat szépen feltakarították lent a földről. Nekem a kedvenc madaram a feketerigó, nekik almát is tettünk ki, de csakis a földről eszik meg, így volt pár hely erre is a kertben.
VálaszTörlésItt az új otthonunkban még mindig nem tudtam kitalálni, hogy etessem őket. Az erkély jó lenne, de az alattunk lévőké nagyobb, bőven kinyúlik a mienk alatt, lepotyogna minden.... A másik oldalon keskeny az ablakpárkány, pedig az nagyon jó hely lenne, előtte van egy nagy tja és fenyő is, sok madár repked oda. Az ágaikat sajnos nem érem el az ablakból. A bejárat előtti virágládákra is gondoltam, de ott is hasonló szemetelés lenne az alul lakók bejárata elé. (Arra nem is gondolok, mi lehet a régi kert madaraival, mert nagyon sok fát kivágtak (szinte mindet!) az új tulajdonosok. Igaz, a múlt szezonban már nem etethettük őket, elszoktak és remélem találtak másik "éttermet". Itt meg majdcsak kitalálok valamit, jövőre biztos.
rhumel