"Ó, milyen áldás, ha van valaki, aki könyvekről, kávéról, művészetről, zenéről, költészetről, moziról, hegyekről, holdról, esőről, naplementéről, őszről, erdőkről, virágokról, tengerről, kunyhókról, hóról, ködről, télről, fákról, folyókról, ábrándozásról, utazásról, régi fényképekről, kézzel írt levelekről, gyerekkorról, elefántokról, ételekről, együttérzésről, szerelemről, fájdalomról, örömről, szívfájdalomról, reményről, vereségről, vágyakozásról, szomorúságról, nosztalgiáról, izgatottságról, érzéketlenségről, csöndről, magányról, ölelésekről és létezésről beszél."
– Notes from Wanderer
Szeretek olvasni is azokról, melyeket az idézetben felsorolnak. A Facebookon olvastam nem is olyan régen ezeket a szavakat, és feltettem a sajátomra is, mert igaznak éreztem. Szeretek olvasni is, írni is ezekről, vagy hallgathatni azt, aki ezekről beszél.
Kedves Éva, és hányszor megtaláljuk e témák legtöbbjét blogjainkon is... Mert miről is írna legtöbbször az ember lánya (esetleg fia), ha gyakran ír a blogján, mint az életről, kisebb-nagyobb eseményeiről, megérzéseiről, bújáról-bajáról és örömeiről?...
VálaszTörlésMikor olvasok ezekről, akkor nem csak a könyvekre gondolok, hanem a blogokra is. Igazad van, sokszor megtaláljuk azeket a gondolatokat a mi írásainkban is. Ezért vannak kedvenc blogjaink, és ezért kedveljük meg az írójukat is. Mert egyforma gondolataink vannak, és meg tudjuk osztani őket egymás között.
TörlésHűűű, de jó az az idézet és mennyire igaz! 100%-ig egyetértek vele! Pontosan így szeretem 😍
VálaszTörlésÖrülök neki, azt hiszem, sokan vagyunk így ezzel, akik egymás blogjait is olvassuk. Mikor először olvastam az idézetet, még elolvastam többször is, és én is 100%-ig egyetértettem vele.
TörlésIt’s a true beautiful quotation! Thank you for sharing
VálaszTörlés