2011. május 29., vasárnap
Emlékeink közül
Nem, nem 20 éve, hanem kb. 1-2 éve készült a kép.
Valahol leültünk kávét inni útközben, és így felszolgálva kaptuk meg. Szerintem Körmenden álltunk meg éppen úton valahová.
Percekig örültem neki, mielőtt megkóstoltam volna a kávét.
Eszembe jutottak a régi ABC áruházak, nagyobb élelmiszerboltok leválasztott részei a bejáratnál. Ott lehetett kávét is darálni, micsoda illat volt! A kiszóródott kávé is illatozott, a gyűjtőben ott maradt az előző vevő aktuális maradéka is. Nem mindenki kocogtatta ki.
Az éppen működő kávédaráló vagy a pihenő masinák is ontották a kávé illatot. Már szinte átitatódtak vele.
Hallom a sustorgó, hörgő hangját a kávéfőzőnek, nagy erővel nyomult a gőz... Mert kávét is lehetett ott inni.
Leülni nem lehetett, csak álldogálni egy pult mellett. Nem is hosszú álldogálásra rendezkedett be az ember. Ez a kávézásnak a gyors, felhörpintős változata volt.
Ilyen hagyományos kávés pohárban kaptuk a kávét. Ütött-kopott, itt-ott horpadt alumínium kanál feküdt mellette. Összekarcolt kis alumínium tálca volt alattuk, és szerintem nem is negyednyi, hanem nyolcadnyi fehér vékonyka szalvétát is kiérdemeltünk.
Ja, és kockacukor! Nem a mostani kis zacskós megoldás volt, és nem is a szórófejes hasas üveg cukortartó.
Valamikor ilyet kaptunk, mert nem volt más, most pedig vágyunk rá, mert már van más!:-)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
zene
x
Tájékoztatás
Az Éva című blogon található képek saját fotók.
E-mail címem: editis@citromail.hu
Nem tudom máshova tenni, ideteszem nektek ezt a linket. Itt ülök a kávémmal, és rötyögök bele a világba. Annyira jó!:-)
VálaszTörléshttp://szellemafazekban.blogspot.com/2011/05/kapalas-elhozza-vilagbeket_28.html
..meg nem olvastam el, mert egyelore a fuggonyodben gyonyorkodom, az a kek ott fonn ugye fuggony?
VálaszTörlésJo rotyogest!:)
Koszonom!:))mintha csak az Anyut hallanam:))
VálaszTörlésAnnyira jó téged olvasni. Nekem meg annyi minden kavarog a fejemben, amit leírnék a blogomba, de nem megy. Mert vagy magamban tudom jól megfogalmazni, vagy szóban elmondani, de leírni nem tudom.
VálaszTörlésPont ezeket az emlékeket idézte fel bennem tegnap ez a kép. Te szebben fogalmaztad meg, mint ahogy én tudtam volna. Jó volt emlékezni.
VálaszTörlésÁgnes, valóban egy függöny van a képen.Nem az enyém, de nem tudtam levenni a szemem róla egy kisvárosi sétánk során.
VálaszTörlésKovtama, egyszer csak sikerül. Nem vettem észre, hogy gondod van a fogalmazással.Nem tudom mitől függ az, hogy úgy érzi az ember egyszer csak eldugul írásban.
VálaszTörlésÍrásban sikerül magam mindig jobban kifejezni, de a beszélőkémmel sincs baj. Igaz, hogy kedvencem a hallgatás.:-)
Ha úgy érzem sok gondolat feszít, akkor rövidülnek az írásaim.Mert egyszerre a sokat nem tudom leírni,de külön-külön, apróbb témákra bontva már igen.
Györgyi, te is tudsz fogalmazni, de még mennyire!:-)
VálaszTörlésKülönösen a kávézást és a teázást.Hangulata van az írásaidnak.
Tegnap nekem is az jutott eszembe a fotó kapcsán, hogy apukám máig ragaszkodik hozzá, hogy a kávét ilyen pohárból igya. Pedig van másik (anyu pl. sokáig a nászajándékba kapott fehér margarétás csészéből itta, ő az alátéthez ragaszkodott, amíg el nem törött az utolsó csésze is). Feltűnt az alumíniumtálca is. Azt hittem, nálad készült a kép, a konyhádban, hogy te így kávézol. Hiszen tudom, hogy megadod a módját, szépen lassan kortyolni a kávét, az utolsó kortyot már hidegen...
VálaszTörlésNóri, nekem is van még 2 ilyen poharam, de nem szoktam belőle kávézni.Nem azért, mert nem tetszik, hanem mert elszoktam tőle.Annyi más csészém van.Egy időben csak ilyenből ittunk otthon mi is. Helyesebben a szüleimnek voltak ilyen poharai, tehát én is ebből ittam velük.
VálaszTörlésNem is tudom miért nem iszom néha belőle( addig míg van, bár a bolhapiacról pótolhatnám a hiányzókat), elő is szedem őket.
Megadni a módját ilyen pohárból is lehet. Talán nem is a tárgy fontos, vagyis nemcsak az, hogy miből iszom, hanem hogy kivel, és miről beszélgetünk, mit látunk közben. Ha egyedül iszom, akkor közben mi jár a fejemben, vagy éppen, hogy tudom kiüresíteni, vagy olvasni közben stb.
Az már egy plusz, hogy hangulat, nagyság szerint is tudok válogtatni a bögrékből,csészékből.
Néha arra gondolok, hogy egyáltalán fontos az a sok csésze? Mit akarok a gyűjtésükkel pótolni?
De jó emlékezőkéd van! Emlékszel, hogy mit írtam a kávézási szokásaimról.:-)
nem csak a bolhapiacion van ilyen még... én a Sparban láttam , 6-os csomagolásban, vettem is a kisebb (szimpla) méretből, mert hogy csak félkávét engedhetek meg magamnak (azt se biztos, hogy szabadna) - de még nem vettem elő, sokkal jobban esik porceláncsészéből kávézgatni... és nem is itthon, hanem valamelyik napos-virágos teraszon, a városban:)
VálaszTörlésegyébként nászajándékba gyönyörű(német) porcelán kávéskészletet kaptunk a tanárkollégáimtól annak idején... az első alkalommal, amikor vendégek jöttek hozzánk, felszolgálás közben,eltörtem az egyik csészét..... úgy hogy azóta is csak 5 ép van belőle :(
VálaszTörlésAlíz, én is csak nosztalgiából kévéznék ilyen csészéből néha. Annyi más porcelán csészém van.És csészében kapjuk a kávét a cukrászdákban is.
VálaszTörlésMégis mikor ebből a pohárból kaptuk a kávét, nagyon jól esett belőle. Biztosan az emlékek, nem is gondolok mást.
A 6-os készletekkel ez a baj, hogy ha eltörik, akkor nem teljes már.Még mindig van öt, valójában nyugodtak lehetnék, de a hiányérzet dolgozik bennünk.
Gyorsan eltörted azt az egyet. Képzelem, hogy sajnáltad.