2012. január 6., péntek
Szél és madáretetés
Süvítő, morgó hanggal járó járó viharos szél uralta a mai napot. Küzdöttem vele az utcán, néztem a letört ágakat, hallottam a tűzoltók szirénáit. Láttam a TV Híradóban, hogy itt volt az országban a legdühöngőbb, legerősebb szél, a híradás szerint 95 km/ óra.
Hétvége van már, korán kezdtem ma dolgozni. Sötétben mentem, sötétben jöttem haza. Meleg otthon várt hazatérés után, és olyan jó itthon, mert védelemre vágyom, és keresem is.
Fürdés, majd előbányásztam pár bonbont, és megkegyelmeztem a karácsonyfának is, hiába van ma Vízkereszt. Ma már nem álltam neki, hogy leszedjem, kedvem sincs, időm sem, a fények is kellenek.
Ma reggel madarakat etettünk. Itt még nem volt hó, igazi hideg sem nagyon, de kell gondoskodunk róluk, magunkról tudjuk, milyen jól esik a törődés.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
zene
x
Tájékoztatás
Az Éva című blogon található képek saját fotók.
E-mail címem: editis@citromail.hu
Nyáron tönkrement a madáretetőnk. Kedves minden héten megfogadja, hogy készít egy újat. Az eleséget még tél elején megvettem. Bosszant, hogy nem tudom hova kitenni nekik. Na majd talán ezen a hétvégén elkészül!
VálaszTörlésHolnap megmutatom neki az itt láthatót, hátha kedvet kap tőle!
Magányos sétám
VálaszTörléscsak addig tarthat,
míg testem földet ér.
Fent és lent valaki
mindig tapad, zavar;
lombrész vagyok,
aztán meg avar.
- tűnődik a légben
keringő levél,
s a boldog szédület
szívéhez végre
szabadon hozzáfér.
Madárbüfé
VálaszTörlésMúlóban a reggel,
s nagy vendégsereggel
benépesül már a
madáretető.
Elhordják a cinkék
a szotyit szemenként,
ez ám most igazán
a bőség-idő!
Őszapók kis raja
lesi, hol a kaja?
De leszállni nem mer
egyikük se még.
Nagyobb a biztonság
a fenyőfaágon,
bár talán soványabb
ott fenn az ebéd.
Eljönnek a csízek,
csodálatos ízek
kecsegtetik őket
a kis etetőn.
Megülnek ők szépen
csendesen, szerényen
a csendben párolgó
zsindelyes tetőn.
Az erdei pintyek
a földön böngésznek,
de jól járnak ők is,
hisz hullik a mag.
Csak az örvös galamb
zavarja meg néha
a kis madárkákat
etetőm alatt.
Ám a vastagnyakú,
nagycsőrű meggyvágó
szinte már végszóra
épp megérkezik.
Beül ő középre,
jól elterpeszkedve
órán át egyedül
csak ő étkezik!
A rigók nevetik,
nekik eresz alatt
földre van terítve
már a jó ebéd.
Irigyen lesik a
zajos társaságot
piciny tengelicek
és a zöldikék.
Beüt ám a baj!
Egy vérszomjas karvaly
suhan át a fák közt
villámsebesen.
Mire összegyűlnek
akik szétrebbentek,
a kis vörösbegyet
hiába keresem...
Itt is volt tomboló vihar (95 km/h - nál jóval nagyobb sebességű), karácsonyfa is még van, madáretető és madáretetés is...:)
VálaszTörlésGyörgyi, összefabrikálja majd biztosan "a zurad"!:-)
VálaszTörlésTrendo, most is- mint mindig-, köszönöm a verseket.Nagyon kedves tőled.
Márta, húúú, mi lehetett nálatok! Engem ez a szél is jól átfújt, és az erejét is éreztem.Mire ideért gyengült a vihar,ami nálatok járt, de láttam a Híradóban azt is, hogy milyen viharok voltak Európa más, nyugatibb részein.Tényleg tombolt.
Etessétek csak a madarakat, és még tartsátok magatoknál a fenyőfát is.:-) Én úgy gondolom hétfőn leszedem, de hétvégén még itt lesz velünk.
Én teleraktam a madáretetőt, de nem akarnak jönni. Lehet, hogy a cicánk lesben áll. Nagyon hideg lett, itt is ezerrel fúj a szél, pedig vasárnapra kinti programot gondoltam a gyerekkel.
VálaszTörlésKovtama, mi volt végül is a mai programotok?
VálaszTörlés