A legjobban azt az évet szerettem, amikor gyönyörű kontyos arca csak úgy ragyogott, miközben rekedtes, mély hangján Piero della Francesca, Fra Angelico vagy Donatello műveit magyarázta. És ilyenkor nemcsak a kompozícióról meg a színvilágról beszélt, hanem arról is, hogy a festményeket, szobrokat őrző templomok, galériák közelében hol van a legjobb kávézó, hova érdemes betérni egy frissítőre, és hol együnk hajszálvékonyra vágott prosciuttóval jó alaposan megpakolt paninit. Egyszóval arra tanított minket, hogy élvezzük az életet.
Hiányzik nagyon, mióta elment közülünk. Ő jut eszembe, ha reggelente bekapcsolom a Gaggia kávéfőzőmet. Évekkel ezelőtt első római utamról cipeltem haza hátizsákban, mert a tanárnő is ilyen gépen főzött nekem kávét a Gellért-hegyi nappalijában, mikor az a megtiszteltetés ért, hogy a sikeres vizsga után vendégül látott otthonában. Tőle tanultam, hogy egy csésze finom feketéhez nemcsak frissen pörkölt kávészemek kellenek, de a jó minőségű víz is elengedhetetlen….”
( Stahl Judit: Enni jó c. könyvéből egy részlet)
Írtunk ( többes szám, mert hozzászólások is!) a blogomban az előző bejegyzések egyikében a kávézásról, és hogy hozok egy beszámolót egy kis cseh kávézó hangulatáról. Közben egyfolytában az járt a gondolataimban, hogy minden korábbi és mostani élmény mennyire összefügg.
Szeretem Stahl Judit könyveit. Nemcsak a receptek, a képek miatt, hanem azért is, mert a receptek előtt olyan jóízű, hangulatos írásokat ír.
Közben még motoszkál bennem Szöllősy tanárnő. Mekkora kincs egy jó tanár. Mostanában láttam, olvastam újra A Holt költők társaságát és Húsvétkor a Mona Lisa mosolya c. filmet ( Moha, köszönöm!)
A jó, sokat adó, élni, érezni, gondolkodni, vágyainkat megélni tanító tanár szerepe ezekben a filmekben is jelen van. De számomra "tanár" pl. Zorba, a görög is, de az Egy asszony illatá-ban a nyugalmazott, vak Slade alezredes is a maga módján! De még mennyire!
Még több kellene, vagy legalább észrevenni őket. Az is igaz, hogy aki jó, azt lehetelen nem észrevenni. Ők hatnak!
Nagyon-nagyon a teljesség igénye nélkül jöttek most a filmcímek az eszembe...
Szeretem a kirándulásaidról szóló beszámolókat.Szeretem ahogy észreveszed az apró csodákat, szépségeket és úgy írsz róluk, hogy azt érzem én is részese voltam az élménynek...és a bejegyzéseid által részese is vagyok.:)
VálaszTörlésKávét én csak akkor iszom ha fáj a fejem.Egy-két korty és elmúlik a fejfájásom.Viszont reggelente 2in1 iszom tejjel, norbi édesítővel.Tudom hogy a 2in1 nem nevezhető kávénak:), de én szeressem nagyon.Szigorúan csak a kedvenc zöld színű bögrémből iszom, amin egy piros disznó díszeleg.:)Így esik jól.Szóval nálam a kávézás 2in1 jelent egy piros disznós zöld bögréből.:))
Mariann
Nagyon szeretem a kávét... És a bogodat is...
VálaszTörlésMariann, szeretem az ilyen sorokat.:-) Mikor ismerősként látok valakit, akit soha nem láttam még. Az a tény, hogy látom magam előtt a zöld bögrét a piros disznóval is pedig kifejezetten fontos. Így tesz ismerőssé egy tény egy ismeretlent, hogy ezt tudom.
VálaszTörlésÉs igenis, ha a 2 in 1 esik jól tejjel és azzal a norbis édesítővel, akkor úgy kell inni.:-)
Én is részese lettem most a reggeleidnek.
Csillagos, jó pihenni a másik blogjában, mintha látogatóban lennénk. Én is így vagyok ezzel. A tieddel is,a másikéval is. Mert most is látom magam előtt a mosolygós kacsát a blogodból, és a függőágyban pihenő legkisebbet.
VálaszTörlésNem is kellett újra oda menni most, úsznak be a képek a gondolatok, amit nálad élek át.
Egyébként nekem is van olyan dilim, hogy csak a sárga alapon piros cseresznyés bögréből esik jól a kamilla tea. Amúgy nem szeretem a kamilla teát, de ha inni kell, akkor csak abból a bögréből!:-)Akkor valahogy lecsúszik!
VálaszTörlésCsillagos, most voltam nálad! Szóval a kacsa = liba!:-)
VálaszTörlésEmlékszem mikor póninak néztem a szamarat! Van ilyen!:-)))
Nagyon el vagyok maradva a blogodban, talan este potolhatom, mert kutyafuttaban nem szeretek semmit, meg blogot olvasni sem:)
VálaszTörlésSajnos ebből kimaradtam :-( mármint megélni egy nagy hatással bíró pedagógushoz való vonzódást. Az én hibám, mert enyhe túlzással az általános és középiskolai éveket átolvastam a pad alatt .Kivétel az Édesapám hatása, aki csodálatos pedagógusa volt...másoknak :-(
VálaszTörlésAzért volt egy, egy sármos biológia tanár, de az már más történet, és különben is az öreg ( 40 éves) Maranénit vette feleségül, én meg hiába cipeltem annyi éven át a biológiaórák rekvizitjeit, csontvázat, kitömött állatokat, stb. :-)))) Elnézést, hogy itt komolytalankodom, tudod, hogy nagyon szívesen olvaslak én is. Sőt, még különböző ötleteket is csenek az oldalaidról.Meg kellemes hangulatokat :-)))
Ágnes, várlak vissza!:-)
VálaszTörlésAlterego, ez jó szöveg volt, jót nevetek itt magamban rajta!:-)
VálaszTörlésNekünk is volt sármos tanárunk( irodalom), az én szívem annyira nem dobogtatta meg, de több osztálytársunk pirult órákon, és síratta nagyon, mikor elment újságírónak.Nem is tudom, én hogy maradtam ki ebből az össznépi nagy szerelemből.:-)A tanár kellő távolságtartással tűrte persze, de titkon biztosan tetszett neki.
Jó tanárom nekem is volt több, de olyan, aki az egész személyiségemre, életemre nagy hatással lett volna, olyan nem volt.
Ja, humor pedig kell!:-)
igen, csak csatlakozni tudok az előttem szólókhoz,
VálaszTörlésmindíg jó olvasni Téged, nekem is előjönnek emlékek, sőt, tudod, milyen érdekes, általában pont akkor mondasz valamiről, amikor én is éppen rálátást kapok, egy könyv, egy film, egy hangulat..talán van valami a levegőben, ami a "hasonlókat a hasonlókkal" vagy nem is tudom,
"az asszony illata" legszebb jelenete, amikor táncol az ismeretlen hölggyel, zseniális moccanások vannak mindkét színész fergetegest alakít,
sokat használják ezeket a képsorokat, a kedvencem midjárt fel is teszem a blogomba, szeretem
Katalin,az általad említett tangó jelenetet én is szeretem.
VálaszTörlésA halálra készülő ezredes akkor mond le a halálról, mikor megérzi, hogy van, akinek még szüksége lehet rá. Lásd a fiatal ember érdekében mondott védőbeszédet az egyetemen.Ezért írtam, hogy " tanár", ha a valóságban nem is. A fiatal fiú is tanított! Tanított tovább élni, az élet értelmére rámutatni.
Szeretem olvasni kedves soraidat. Olyan, mintha ott ülnék melletted és némán nézném a téged körülölelő csendességet. Közben a fehér arany csészédből finom kávét kortyolgatnék és a kockás takaródba burkolózva, csendben várnám hogy, befejezed az írást. Ezekben aa pillanatokban egész közel vagy és mégis távol.
VálaszTörlés:)
Helyzeti előnyben vagyok, mert alteregot is, Téged is, Györgyit is látom és hallom.
VálaszTörlésMeg kell mondanom, ragyogóan érzem magam köztetek.
És most gyorsan megiszom a kettes számú neszkafémat, az évek óta csészémből, amúgy üresen. De a társaságotokban. A lassan ismerőssé váló többieket sem kizárva, csak őket nem hallom.
Györgyi,kívánok sok erőt a most következő időhöz.Szívesen látlak itt.
VálaszTörlésStali, van akiket személyesen is ismerünk. Érdekes, hogy a személyes ismeretség számomra nem jelent sokkal többet, mit akivel csak így " ismeretlenül" , személyes találkozás nélkül vagyunk kapcsolatban.Ugyanúgy ismerni vélem őket.Egy blog sokat elárul az illetőről. Hosszú távon nem lehet szerepet játszani egy blogban sem. Megismerjük az illető igazi énjét, a sorokat, sőt, a sorok között is olvasva.
Megyek meginni az egyes számú nescafémat!:-)
Kedves Éva! Nekem pedig egy nem hagyományos útikönyv jutott eszembe, pontosabban egy útikönyv-sorozat. A Kulturális útikalauz sorozatban Jelent meg Kocsis Péter: Prágai capriccio c. könyve, ami nem az autóbusszal érkező turistáknak íródott. Nagyon olvasmányos, és persze nagy hangsúlyt fektet a sörkultúrára. D. Magyari Imrének szintén a sorozatban megjelent Bécsi szeletek ill. Párizsi szeletek c. könyvét is csak ajánlani tudom.
VálaszTörlésNóri, megvan mind a két könyv saját példányban. Szeretem őket nagyon!Köszönöm az ajánlást. Hátha valaki nem olvasta.
VálaszTörlésPrágában pedig igenis fontos a sörözés. Egész Csehországban is fontos.:-)Krusovicében a sörgyár mellett vacsoráztunk egyszer, és szinte a gyárból folyt hozzá az azonos nevű még nagyon friss sör...
Hozzá a sült hús, a párolt káposzta és a knédnli. Nem hagytam ki most sem egyiket sem. Vagy is ezt az étel összeállítást a jó cseh sörrel.:-)
Most a kezembe vettem a prágait, és a 235. oldalon ott van az a mondat, melynek dallamát a prágai metrón oly sokszor élveztünk!:-)Úgy látszik, nemcsak mi... Mi ekkor éreztük, hogy nem is olyan rossz ez a cseh nyelv!Már a végén egészen tetszett.
VálaszTörlés"Ukončete prosím výstup a nástup, dveře se zavírají!"
Kérem, fejezzék be a ki- és beszállást, az ajtók záródnak!
Vicces, de ezt én is megtanultam a négy nap alatt, amíg a külvárosból buszoztunk a Palmovkáig és onnan metróval a belvárosba. Azt sajnálom, hogy kihagytuk a Mucha-kiállítást (a férjem nem ismerte akkoriban), de remélem eljutunk még oda. Nekem Bécs is nagyon kedves, az útikönyvben szerepel is az a magyar tulajdonosú szálloda, ahol megszálltunk tavaly. Szeretem a nagy parkjait, és nagyon jó helyek vannak ott is.
VálaszTörlésA Stadtparkban mi is szoktunk Bécsben sétálni, de a Schönbrunni kastély parkja sem megvetendő!Ez utóbbi különösen ősszel vonzó! Ragyogó sárgák a levelek színei.
VálaszTörlésMi Prágában 3 megállónyira laktunk a Vencel tértől. Az előtte lévő metrómegálló a Főpályaudvar. Mikor bemondták a fent említett ajtós mondat után, hogy mi következik, vagyis „Hlavní nádraží”…
Na, az is tetszett nagyon!:-))) Megszerettük ezt a szót.
Mi is mondtuk magunkban a szöveget, mint óvodások a versikéket, és kiszálltuk egyszer a pályaudvaron vonatokat nézegetni. Csak úgy! Egy árustól csokis drazsét vettünk, és jól elvoltunk vele közben.:-) Gyalog mentünk aztán onnan a Vencel térig.