Egy kolléganőmmel, akivel sokat dolgoztam együtt ugyanabban a munkaidőben egyszer elmesélte, hogy egy éjjel nem tudott aludni és rádiót hallgatott. Már éjfél után 2 óra volt, mikor megszólalt egy akkor számára ismeretlen dal, és azóta sem megy ki a fejéből és sajnálja, hogy talán soha többé nem hallhatja.
Alig tudott angolul és csak annyit értett meg belőle, hogy: New York, 4 óra és december.
Ha ő nem is, én elfelejtettem a történetet.
Évek múlva egyszer egy háromhetes nyelvtanfolyamon voltam, és ott sokat hallgattuk Leonard Cohen: A híres kék esőkabát ( Famous Blue Raincoat) című dalát.
Miután a tanfolyamról hazajöttem elmeséltem neki, hogy van egy dal, amit sokszor hallgattunk és tetszik nekem.
Mivel megosztottuk egymással a zenei élményeinket is, meghallgattuk közösen a Híres kék esőkabát című dalt, hogy ő is tudja, hogy miről beszéltem.
Az első dallamoknál a felismerés örömével csak ennyit mondott:
én a Cohen daloktól nagyon nagyon lehangolt leszek, ha nem figyelek a szövegre, akkor is nagyon fájdalmas és szomorú érzésem lesz...Értem, és tetszik, amikor valami rejtély így megoldódik (és kolleganőd "véletlen" ajándékként megkapja a kersett dalt, ...de én inkább hallgatok lelkesítő optimistább zenét (akár ezt: https://www.youtube.com/watch?v=JrEfqfPxznc
Katalinom, megértem, hogy mindenkinek más hangulatú dalok tetszenek, ez nagyon természetes dolog. Én mindig szerettem Cohent, szeretem is, és nem szoktam lehangolt lenni, ha hallgatom. Még mindig emlékszem a történetre és a megtalálás örömére, amit a kolléganőm érzett. Köszönöm a linket, most hallgatom a zenét. Azt írják alatta, hogy kávé helyett legyen az ilyen zene. A reggeli kávém azért most is mellettem van.:)
Igen, de szerencsére, ahogy különböző hangulatú zenéket is hallgatunk, úgy különbözű műfajúakat is. Bennem elférnek együtt, és ezzel nem is vagyok egyedül.:)
Jó szó az "együttrezgünk". Mindig szerettem, szeretem is és kutatom a nagyon rövid, a látszólag csak egy egyszerű tényt közlő, de annál sokkal többet tartalmazó mondatokat. Köszönöm, amit most ide elhoztál. Lehet rajta elmélkedni.:)
Leonard Cohen was Canadian, of course. Many times I have eaten bagels in the Jewish quarter of Montreal where he grew up, and retained an association with the rest of his life. The author, Mordecai Richler was nurtured by the same influences. Both were great talents.
David, thanks for your addition. I've read a lot about Cohen, and not just the general stuff on the internet, but also details because I was interested in his life, poems and music etc. I know he was Canadian and I know Mordecai Richler was too. I saw that you noticed the line I put on my blog for my birthday: "It takes seventy-two muscles to frown, but only twelve to smile." No matter how small a quote I put on my blog from someone I don't know, I look it up on the internet to find out who he/she is or was. I should read a book by him, because if you say he was a good writer, then it must be true.
én a Cohen daloktól nagyon nagyon lehangolt leszek, ha nem figyelek a szövegre, akkor is nagyon fájdalmas és szomorú érzésem lesz...Értem, és tetszik, amikor valami rejtély így megoldódik (és kolleganőd "véletlen" ajándékként megkapja a kersett dalt, ...de én inkább hallgatok lelkesítő optimistább zenét (akár ezt: https://www.youtube.com/watch?v=JrEfqfPxznc
VálaszTörlésKatalinom, megértem, hogy mindenkinek más hangulatú dalok tetszenek, ez nagyon természetes dolog. Én mindig szerettem Cohent, szeretem is, és nem szoktam lehangolt lenni, ha hallgatom.
TörlésMég mindig emlékszem a történetre és a megtalálás örömére, amit a kolléganőm érzett.
Köszönöm a linket, most hallgatom a zenét. Azt írják alatta, hogy kávé helyett legyen az ilyen zene.
A reggeli kávém azért most is mellettem van.:)
A NESSUN DORMA pl. mindig megtart és megtölt
VálaszTörlésEngem is úgy, ahogy téged. Szépséges!
Törléscsakhogy az egész más műfaj!
VálaszTörlésIgen, de szerencsére, ahogy különböző hangulatú zenéket is hallgatunk, úgy különbözű műfajúakat is. Bennem elférnek együtt, és ezzel nem is vagyok egyedül.:)
TörlésÉn imádom Cohent. "együttrezgünk" Jut eszembe Dürrenmatt Szinházi problémái, mi szerint a tragédia az igazán optimista műfaj! :)
VálaszTörlésJó szó az "együttrezgünk".
TörlésMindig szerettem, szeretem is és kutatom a nagyon rövid, a látszólag csak egy egyszerű tényt közlő, de annál sokkal többet tartalmazó mondatokat. Köszönöm, amit most ide elhoztál. Lehet rajta elmélkedni.:)
Leonard Cohen was Canadian, of course. Many times I have eaten bagels in the Jewish quarter of Montreal where he grew up, and retained an association with the rest of his life. The author, Mordecai Richler was nurtured by the same influences. Both were great talents.
VálaszTörlésDavid, thanks for your addition.
TörlésI've read a lot about Cohen, and not just the general stuff on the internet, but also details because I was interested in his life, poems and music etc.
I know he was Canadian and I know Mordecai Richler was too. I saw that you noticed the line I put on my blog for my birthday:
"It takes seventy-two muscles to frown, but only twelve to smile."
No matter how small a quote I put on my blog from someone I don't know, I look it up on the internet to find out who he/she is or was.
I should read a book by him, because if you say he was a good writer, then it must be true.