Márai Sándor: Óvatosan szétnyitom ezt a szeptembert…
"Óvatosan szétnyitom ezt a szeptembert, s találok benne ökörnyálat, színházi bemutatókat, pletykát, sűrű, édes, mézízű napsütést, dáliákat, melyek, szikráznak és villognak rőt, vörös, zöld és sárga színekkel, mint a rakéták és forgó napok egy népünnepélyen, egy kevés bölcsességet, hogy mindennek valami értelme is van, csodálkozást, hogy miért volt hát az egész, ha ez a vége, csengő szőlőt, kristályszínű körtét, a délutánok nemes fénytörését, az erdő rozsdáját és a ködöt, mely este hat felé mindet befed. Mindez meglep és meghat, mint egy szeretetcsomag."
Lassan vége a szeptembernek, és én is nyitogatom a hónapot, vagyis inkább már csak nyitogattam.
A fények változását nagyon szeretem a nyári vakító után. A lágyabb visszafogottsága áll közel hozzám, és a szeptemberi kék ég is a kedvenc " égi" kékem.
A ködöt még egyelőre várom, az első még a lelkemet is befedi már reggel, és este is mikor a lámpák sárgára festik a mindent elfedő tejüvegét.
Az a kis őszi bölcselkedésre való hajlam érezhető bennem is, én legalábbis érzem. Na, nem azért mert én leszek hirtelen bölcsebb az új évszakban, hanem mert több idézetet és verset olvasok, és ezekből ragad rám is. Általában többet olvasok, és majd a csúcs télen jön el.
A szeptember által feladott szeretetcsomagot tehát én is megkaptam.
Szeretem a szeptembert, a fényeit, és igen, ezt a kéket, amit a többi hónap nem tudja. Szívemnek kedves ünnepeink is vannak ilyenkor. Bár inkább az október a kedvencem...szeptember nekem kicsit a nyártól búcsúzás. De ha ilyen szép, langyos napsütéses, nem is fáj a búcsú 😉
VálaszTörlésArany napok
A szeptember számomra is egy kis "bemelegítés" az inkább várt hónapokra. Itt van még a nyár is ebben a hónapban. Jelen van a két évszak keveredése, de legalább érezni, hogy valami elkezdődött.
TörlésA napsütés langyos, a reggeli már csípős is, de az ablakot kinyitva legalább a benti melegre nem a még melegebb kinti jön be. A lakás kellemesre lehűlt.
A kedves ünnepeket élvezzétek együtt és örömmel, ezek az alkalmak is számotokra a szeptember szeretetcsomagjának részei lettek.
Liebe Éva,
VálaszTörlésdas Bild vom September als „Liebespaket“ gefällt mir sehr. Vielleicht ist es gerade deshalb so schön, weil der September nicht nur eine einzige Stimmung mitbringt. Da sind noch warme Sonnenstunden und leuchtende Farben, gleichzeitig aber schon kühlere Morgen, längere Abende und die ersten Zeichen des Abschieds vom Sommer.
Auch das Licht empfinde ich jetzt anders. Es ist nicht mehr so grell und fordernd wie im Hochsommer, sondern weicher und ruhiger. Vielleicht schauen wir deshalb im Herbst manches ein wenig genauer an.
Deinen Gedanken über die herbstliche Weisheit musste ich lächelnd lesen. Vielleicht werden wir tatsächlich nicht automatisch weiser, nur weil die Blätter fallen. Aber wenn die ruhigere Jahreszeit dazu führt, dass wir wieder mehr lesen, über einen Satz länger nachdenken oder ein Gedicht im Gedächtnis behalten, ist das doch auch schon etwas.
Ich wünsche dir, dass dein September-Liebespaket noch ein paar besonders schöne Dinge für dich bereithält.
Liebe Grüße
Anette
Liebe Anette,
Törlésder Übergang vom September zum Frühling ist für mich wie der April. Als würde ich ein ungenaues Rezept diktieren: Ein bisschen von dem, ein bisschen von jenem... Ein bisschen Wärme, ein bisschen Kälte, und fertig ist der September.
Der Lichtwechsel ist in diesem Monat am schönsten, weil das Licht schon so sanft und zart ist.
Im Sommer kann ich nicht viel lesen. Wenn der Herbst kommt, erwacht meine Leselust, und ich plane meine Bibliotheksbesuche. Lesen vergeht nicht spurlos, sondern braucht ein Leben lang, um zu reifen.
Mein Liebespaket ist angekommen, und ich packe es nach und nach aus, damit es lange hält. Und dann kommt das wahre Liebespaket für mich: der Winter. Ich liebe den Winter.
Genießt nun eure noch sommerlichen griechischen Tage! Éva