2026. augusztus 1., szombat

Augusztus hónap kezdetére

 





Tóth Enikő Enci: Haikuk augusztusban


Nyár végi álom,
átsuhan a léteden
aranyfonálon!


Az ég kékjében
bárányfelhők hintáznak,
vatta-fehérben!



Az éjszaka fűre terített plédjén,
bűnösök nyugalmával alszom.
S mikor lehull augusztus legszebb
hullócsillaga, egy álom-mozdulattal
üres helyére visszahajítom.


Filip Tamás



Vágány József: Augusztus - részlet

Augusztus van, beköszöntött,
úgy siet, rohan velünk a nyár,
az égboltra ír üveggyöngyöt,
de közel az ősz, a küszöbön jár.



Kiss Anna: Hő

Harangok bronza áthevül,
sötétebb, rózsa mélyek,


kutak dühével habzanak
alá a kőedények.



Tóth Enikő Enci: Augusztusi képeslap


Augusztusban a fény leér
a tóra, és a vízen táncol,
elsárgulva a kezdetért,
szikraesővel még varázsol,
aztán pírral a nyár imából
lefordul a hegy mögé lassan,
el nem szakított mozdulatban,
s még a tüze egyszer fellángol!


Képeslapodon hosszú téren
nyüzsgő emberi forgatagban
megfogja kezedet éppen
a sárga nyár, és oldhatatlan
felpezsdül a falevéldallam,
leszórja sárgán a permet,
melyre az ősz kurtán felelget,
s égbeli fényét hordja lassan...



4 megjegyzés:

  1. IDESZEMTELENKEDEK SAJÁT AUGUSZTUSOKKAL
    .
    BÚCSÚ

    már minden a búcsú izével terhes
    megérett a nyár - s az élet
    ősz közelít
    és én egyre távolabb mindentől -
    jaj, elveszett nyaraim -
    életem!
    (2021 aug 4)

    ÁTMENETET

    tikkasztó nyár
    nem szeretem
    csak a szolid
    átmenetet
    a télbe is
    a közelgő őszt
    az felüdit
    valamennyire
    még ha baljósak is
    az asszociációi

    meg aztán
    a nyár előtti
    életerős tavaszt-
    az szép csak
    első virágaival

    RÉGI NYARAK
    régi nyarak
    nyugodt nyarakra gondolok vissza
    nem tudom miért tűnik nyugodtnak
    minden gyerekkori nyár

    talán az egyszerű gondtalanság
    és szabadság miatt
    talán a gyerekkori ártalmatlanság
    miatt...mi mindig csak vár
    valakire, valamire vár
    s végül mindent elront
    lekaszál

    de addig nyugalom van
    és önfeledt , tiszta nyár
    mezeivirágszedős
    főttkukoricás
    folyóparti, lubickolós
    igazi nyár



    VálaszTörlés
  2. NA, MÉG EGY NOSZTALGIKUST

    ELMÚLTAK NXSRSIM

    elmúltak nyaraim
    ez már .-
    hiába a hőség
    csak mimelés

    nem városi volt
    a régi nyár
    minden nap
    a Maros várt

    kereten kivüli
    szabad világ

    ruháinkkal levetettük
    iskolás nyügeinket
    úsztunk beszéltünk
    nyüzsögtünk a parton

    szépek
    és csinosak
    voltunk

    most hallom
    mennyire
    szépek voltunk

    eh mivégre

    egyre homályosabb
    az emléke


    (de az előbb elém ugrott
    egy fekete halásznadrágos lány
    élénk szinű rövid felsőben
    én voltam - valamikor régen)


    VálaszTörlés
  3. BOCS, A CIMET FÉLFREÜTÖTTEM: ELMÚLTAK NYARAIM

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jaj, Juli, örömmel olvastam a verseid!
      Ráérős, egyedül töltött szombat délutánomon éppen verseket olvastam, és ráadásul ráakadtam valakire, akitől soha nem olvastam még. A versei megfogtak, mentettem is őket, tartaléknak már a blogomban vannak. Inkább nem harsány, téli alkonyatosak jó költői eszközökkel. Szóval, nekem valók.
      Persze, még nyár van, a kikerülésre vágyott hőséggel.
      A verseidben olvasok gondtalan, gyerekkori nyárról, őszközelítésűről ( hurrá, ősz!), Maros parti, iskolás nyűgeiket levető csinos lányoskról.
      Közben valahogy mindegyikbe beleszőtted az elmúlást, de ezen nem lepődtem meg.
      "Mezeivirágszedős, főttkukoricás". Na, ez a két szó jól eltalált engem.:)
      Persze, hogy olvasáskor jelen van a sok saját emlék és érzelem is... A tieid elképzelem, a magamét újra élem.
      Köszönöm a verseket, ahogy már máskor is megköszöntem, ha hoztál belőlük kommentként. Mindig önállóként és kiegészítésként is tekintek rájuk.
      Ez utóbbi azt jelenti nekem, hogy a blogíró és az olvasója együtt "dolgozik" tovább a témán.:)

      Törlés