2026. október 5., hétfő

Régimódi öröm



Képeslap érkezett Görögországból M. fiatalabbik fiától mindhármuk aláírásával. Persze, Yanonak az apukája besegített, de egyszer ő is megtanul majd írni.
Azt is írhatnám, hogy ez nem nagy újság, de úgy gondolom, hogy azért mégis elég figyelemre méltó. Valaki fáradságot vett a  mai üzenetküldős világban hogy vegyen, megírjon, bélyeget ragasszon egy képeslapra és még postát is keressen. Postaláda talán nem is volt már sehol.
A képeslapon bélyeg, azt is régen láttam már és a posta bélyegzője. Ahogy látom, kézzel ütötték a képeslapra.
Szerintem a postás is felfigyelt a lapra a sok számla és egyéb hivatalos levél között.
Végül odakerült a lap a M.-nál az általam használt számítógép monitora mellé.
Saját fotókat is küldtek Kosról, azok WhatsAppon érkeztek.
Szerencsére volt közöttük olyan is, ahol háttal áll az apa és a fia, vagyis a blogomba is feltehető a kép.




2 megjegyzés:

  1. Én gyerekkoromban gyűjtöttem a képesslapot.Nem volt nehez: a nagybatyam turneival betancolta a világot s mindenhonnan küldött. Mostanaban különböző tengerparti helyeken nyaralgató régi tanitványom teszi....

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. En mar kepeslap hianyban szenvedek. Minden ami erkezik, megbecsülöm. A most emlegetett sem az en nevemre erkezett es nem Sopronba, de örülhettem en is neki.
      A kepeslapokat en is gyüjtöttem gyerekkoromban. Volt egy nagy "varosos" es egy "karacsonyos" gyüjtemenyem. Biztosan mas is, de azokra nem emlekszem. A tanitvanyaid nagyon kedvesek, en nem kapok tölük, igaz soha nem is adtam meg nekik a cimemet.
      Rozsa, ha ezt olvasod, akkor közlöm, hogy halas vagyok neked. Töled nem hagyomanyos kepeslapot kapok uj evre, hanem mast es szebbet.Köszönöm.

      Törlés