2012. november 28., szerda

Vasárnap délelőtt


A Bécsi Központi Temetőben egy lassan 4 éve meghalt barát sírját látogatni olyan, mintha egy városban, soha véget nem érő utcákon, közökön át mennénk hozzá  (2,5 millió m²), de legalább van idő beszélgetni közben, hacsak meg nem állít egy-egy borzongatóan szép hangulat, a sok márványba vésett csoda vagy a nagyon ismert nevek, ott ahol keresztények, zsidók, ( miért mindig örök aktualitás?) protestánsok, iszlámok... együtt nyugszanak.
Zsebünkben mécsest szorongatva most is megállunk Mozart, Beethoven, Schubert, Strauss, Brahms sírjánál is a volt barát sírjához menve.
Gyufát nem vittünk, de találunk égő gyertyákat, megköszönve kölcsönveszünk lángot máshonnan, és letesszük  a mécsest P. sírjára, még mindig nem igazán értve, hogy miért tette, pedig sokszor átbeszéltük, de már nélküle az utóbbi négy évben.


5 megjegyzés:

  1. Egyszer, egy szép tavaszi napon a párizsi Père Lachaise temetőben sétáltunk Gilbert-rel. Számomra rendkívül megindító volt Modigliani, Simone Signoret, Chopin stb. sírjánál megállni: mintha látogatóba jöttünk volna hozzájuk...

    VálaszTörlés
  2. Most már 4. éve megyünk P-hoz, és mindenképpen megállunk a "nagyoknál". Ha nem esnének útba az ő sírjához, akkor is. Míg P. sírja nem volt itt, -nem volt ő konkrét cél-, addig is eljöttünk néha a bécsi Zentralfriedhofba.
    A nagy, ismert személyeknek is nyughelyet adó temetőknek speciális vonzerejük van.

    VálaszTörlés
  3. Különös, de bármerre is jártam eddig, mindig besétáltam ott,a temetőbe. Itt is,pedig senkit sem ismerek , de valami mégis olyan sokat elárul egy temetőben a még élőkről.Sok válasz nélkül maradt kérdés mindig benn van a sírkertekben, különös világ, csendes , néma, még egy nagy város forgatagában is ,béke poraikra - és tisztelet.

    VálaszTörlés
  4. Szívügyem a temetők, kicsit irigyellek azért a temetőért. S jó, amikor a hátramaradottak gondolnak az eltávozottra.

    VálaszTörlés
  5. Tamás, még a Fiumeiben nem voltam, de tervben van.
    A bécsi közelebb van hozzám, ha "nagy" temetőről van szó.
    Jozseva, Holdgyöngy, szeretek temetőbe járni, és kizártnak tartom, hogy ez valami komoly defekt nálam. Gondolatokat ébreszt, és már írtam, hogy megvan az az előnye az ottlétemnek, tudatja velem, hogy én még kijöhetek onnan, és élhetek a lehetőségeimmel. Ez pedig nem egy hátrány.
    Hihetetlen gazdagsáég van ott is( márvány stb), pedig senki nem visz oda magával semmit,minden az élőknek fontos...

    VálaszTörlés

zene

x

Tájékoztatás

Az Éva című blogon található képek saját fotók.

E-mail címem: editis@citromail.hu